Oszcilloszkópom
Szerencsére elég korán kaptam meg, kb. amikor már égetővé vált a kísérleteim kiszolgálására.
Miután a gimnáziumból elballagtam, félve de odamentem az igazgatómhoz, és egy kérdéset tettem fel neki. Azóta is nagyon hálás vagyok neki. A fizika terem szinte szentély szerű volt. A bejárat előtt látványos üvegajtós szekrényekben rengeteg régi műszer, meg egyéb volt. Bárhányszor elhaladtam a szekrények mellett, mindig megcsodáltam eme csuda szerkezeteket. Elképzeltem mindegyiket hogyan működnek. Több oszcilloszkóp is volt a szertárban, és régóta szemezgettem már velük.
Ballgás után megkérdeztem (félve) igazgató urat, aki szintén az iskola egyik fizika tanára is volt, hogy enyém lehet-e az az oszcilloszkóp. Cserébe megjavítok pár régi műszert.
Meg is javítottam egy másik régi még körmös csöveket tartalmazó oszcilloszkópot, meg még egy csővoltmérőt (beléje integrált áramkörös elektronikát tettem ami elveszett a nagy hodályban benne, és a csöveket meg elcsentem belőle).
Nagy örömömre megkaptam az oszcilloszkópot. Szerencsére jó hírében voltam a suliban mert több természettudományos versenyen is részt vettem nem rossz eredménnyel. ÉS imádtam a fizikát, matekot, ez nem vitás.
A segítségével nagyon sok áramkör működése fényre derült bennem. Sokféle oszcillátort, erősítőt, digitális áramört tanulmányoztam segítségével.
Végre sikerült kideríteni hogy miért torzítanak a csöves push-pull erősítőim, hogy a trafó a gyenge láncszem. Vibrátorokat, és oszcillátorokat tanulmányotam, legintöbbet is ezek közül a blocking-oszcillátort amit tévékísérletekben használtam fel.
És el ne felejtsük, ez a szkóp full csöves. Félvezető egyátalán nincs benne, csak szelén -egyenirányító a tápegységében.
Sajnos történt hogy kiégett benne a képcső. Egy szép NDK gyártmányú (mivel az egész készülék NDK-s) képcsöve volt. Szerintem szebb volt mint a Tungsram amit helyére tettem.
Történt ugynais hogy egyszer csak elment a fény a képcsőből. Alapos vizsgálat után kiderült hogy transzformátor zárlat miatt a fűtőszálra nagy potenciál került a katódhoz képest, és nagy áram folyt a katód és a fűtőszál között. Ez meg leégette a katód bevezetését. Elégett mint egy biztosíték a csőben, szemmel látható volt a szakadás odabent. Nagy sajnálattal de elpusztitottam a csövet és közelebbről is megvizsgáltam a hibát. Sajnos javíthatatlan. Bár tudnék üveget vágni, hegeszteni, és csak egy pici ponthegesztés és megvolna. Aztán visszaforrasztanám az üveget és visszaszívnám bele a vákuumot. Sajna ez nem lehetséges.
Majdnem az egész nyári iskolaszünetem ráment erre a képcsőcserére. Az nem olyan egyszerű ám. A helyére épített Tungram csőnek teljesen más feszültségek kellenek.
Nem is volt gond a képcsőnek a különféle gyorsító meg fókuszáló és egyéb feszültégek előállítása. Hanem annál sokkal nagyobb gond volt a galvanikusan csatolt eltérítő lemezek feszültségeinek beállítása. Az egész eltérítő rendszer végig galvanikusan csatolt mind a kétirányú eltérítésnél. Az egészet teljesen át kellett hangolnom.
Először teljesen visszafejtettem az egész készülék kapcsolását.
Itt is vannak a rajzok.
Utánna az egészet áthangoltam az új képcsőre.
A függőleges eltérítést sikerült jól áthangolni, pontosan beállította hogy 1 kocka a képernyőn fél volt legyen. Végig szép lináris lett.
A vízszintes eltérítést már nem sikerült ilyen jól. A nyaláb indulásánán van benne egy kis nemlinearitás. De csak kisebb frekvenciákon. Sajnos a fűrészgenerátor ami egy multivibrátor, az is galvanikusan kapcsolódik az erősítőhöz. Így minden mindennel szorosan összefügg. Mivel nincs másik szkópom , így lehetetlenség volt tökéletesen mindent beállítanom.
Dokumentációk, kapcsolási rajzok:
Kapcsolási rajz - függőleges eltérítés
Kapcsolási rajz - vízszintes eltérítés
Kapcsolási rajz - kezelőszervek és panelok összeköttetései
By Bognár András (2015)